Dzsiiiiiiiiiii...DURR! Meg iiiiiiiii...CSATT! Meg ááááá...PUFF! Kb. ennyivel össze is lehetne foglalni a FlatOut c. filozofikus művet. Dehát egy cikk mégse lehet rövidebb, mint a címe, ezért írnom kéne még néhány dolgot...Jaj, mit is írjak? Úgy meg kell erőltetnem az agyamat, hogy erről a mély tartalmú játékról egy jó cikket tudjak összedobni. Viszont a kezdőképernyő megadja az ihletet! Meglátva azt, már pontosan tudod, mi következik. 

Valamikor régen még a DOS-os időkben volt egy Destruction Derby c. játék, ami pepitában ugyanaz volt, mint az itt tárgyalt FlatOut, csak jóval gyengébb grafikával, gyengébb 3d-s motorral, és techno- szerű zenével. Visszanézve egy YouTube-on talált videot, teljesen feleslegesnek tűnik az események folyamatos kommentálása. A húzós- zúzós zene szerintem sokkal élvezetesebb, mint egy technoval fűszerezett, furcsán hangsúlyozó férfihangot hallgatni, ahogy megpróbál izgatott lenni az autók összetörése felől.

A FlatOut fejlesztője a Bugbear Entertainment, magyarul Bogármedve Szórakoztatás nevű finnekből álló bűnbanda. Ha tetszett a játék, akkor küldjetek nekik levelet a "Teollisuuskatu 33, 00510 Helsinki, Finland" címre, biztos örülni fognak neki. Egyébként is: "Teollisuuskatu". Ha valaki egy ilyen nevű utcában lakik, az csak tehetséges játékfejlesztő lehet. Szerintem Bugbearék is azok, bár úgy tűnik, a FlatOut folytatásai már alulmúlták az első rész színvonalát. No, de csapjunk is bele a lecsóba, azaz a felhőtlen szórakozásba:

Itt kérem karrier mód is van, mi mást is választanék, ha nem ezt? Lehet persze csak simán állatkodni is, de a karrier mód szerintem érdekesebb. Itt pénzt kereshetek, tuningolhatom az autót, valamint achievementeket szedhetek össze. Meg is vettem egy autót, elköltöttem a maradék pénzem tuningra, aztán nézzük: Lehet simán körönkénti versenyeken száguldozni, de szerintem a legizgalmasabb és legőrültebb a távol- valamint magasugrás, amely annyiban különbözik a sportban megszokott ugrásoktól, hogy az autó üléséből, a szélvédőn keresztül kell ordítva elindulni. Sok más remek, őrült verseny is van, szerintem a legjobb az arénás őrület, amelynek a tétje szintén a szélvédőn keresztül való távozás- aki kirepül, az kérem vesztesként hullik a benzináztatta aréna porába. Na ez beteg. De nagyon szórakoztató!

Ez itt a távolugrás, ahogy emberünk a szélvédőn átrepülve az első métert teszi meg:

 Ez pedig a magasugrás, ahol hősünk épp a gonosz módon a nyaka köré került motorháztetővel szárnyal:

 De a legszórakoztatóbb mégis az arénabuli:

Természetesen minél távolabbra/magasabbra repülünk, valamint minél tovább sikerül az autónkban maradni az arénás gyilkolásban, annál több pénzt kereshetünk, amelyből aztán tovább tuningolhatjuk a két versenyszám között varázslatos módon újra éppé vált autónkat. A zene is erős pontja a játéknak, gyors, húzós, metalos muzsika. Dehát mit is várna az ember? A Jégvarázs vagy az Alkonyat betétdalát? Túrót. Metal kell ide kérem.

Összességében a Flatout egy élvezetes, jól játszató, humorban sem szűkölködő, vagány kis játék. Agyatlan száguldozás, autótörés, és a szélvédőn való kiröpködés- mi lehet ennél jobb?